A fiatal nemzedék már lassan csak a neten érintkezik egymással.

      Cégek egymás között

      Kollégák cégen belül

      Kollégák szobán belül

      Otthon a család távoli tagjaival

      Otthon a család közeli tagjaival

      Otthonról a barátokkal

      Otthon ülve társat keresve

       Otthon ülve neten szexelni

      Otthon ülve spermiumot küldeni a Pik-Pak csomagküldő szolgálattal

      Skype-on megnézni az újszülöttet.

- GT -

Egy orosz és egy amerikai űrhajós együtt indult a világűrbe egy éves utazásra, orosz űrhajón. A két ember reklámfotóján látszik, hogy az amerikainak is két óra van a karján. Ezek szerint tökéletesen megkapták a kiképzést, tanulékonyak lettek, mondhatni asszimilálódtak…

- GT -

Az űrkutatás 50 éves évfordulóján jutott eszembe:

Kalifornia, Cathedral City, a sivatagban kiépült, gyönyörű, mediterrán jellegű város Palm Springs mellett. Automata öntözőrendszer az utcákon, mindenütt pálmafák, reggelente kolibri-látogatás a kertben…

Csütörtök van és ilyenkor kell a szemetest kitolni a ház elé, mely felelősségteljes feladatot idős nagynéném rám bízta. Ugyanezt láttam a szemközti háznál is, ahol egy öregúr tolta az egyen-kukát. „Hi” – üdvözölték egymást nénikémmel, aki elmondta, ez az úr egy tábornok.

-     Milyen „tábornok”? – kérdeztem.

-     Pontosan nem tudom, de egyedül él és néha üdvözölni szoktuk egymást.

Másnap átmentünk hozzá egy üveg itallal. Kedvesen fogadott a II. világháborús repülős relikviáival teli házban és kiderült, hogy valóban az amerikai légierő tábornoka, aki 1944-45-ben Európában szolgált. Elmesélte kalandjait, melyeket érdeklődve hallgattam. A történetek a háború befejezését követően tovább folytatódtak. 1947-ben már Új-Mexikóban találjuk, annak is egyik nevezetes légibázisán, Roswell-ben…

-     Csak nem… csak nem ugyanott és ugyanakkor szolgált a tábornok úr, ahol és amikor… hogy is mondjam, az a bizonyos esemény történt?!  Sejtelmesen mosolygott és bólintott.

-     De igen!

A hátam borsózott, nem akartam hinni a fülemnek. Nem. Nem lehet ilyen szerencsém, hogy első kézből halljak információt arról az esetről, amelyről eddig csak könyvekből és a médiából szereztem kétes információkat. Néhány körmondat és udvarias elismerés következett, közben azon gondolkoztam, hogyan tegyem föl a kérdést, amire azt hiszem mindenki borzasztóan kiváncsi, de mégse érezze, hogy „ajtóstól rontok a házba”.

-     Tábornok úr! – szólaltam meg végül.

-     Ön akkor – ma már talán egyedül – hiteles választ tudna adni arra a kérdésre, hogy mi történt ott valójában?!

-     Igen, tudnék válaszolni…

-    Akkor feltehetem a kérdést?

-     Hát, nem is tudom… tegye fel!

-     Tábornok úr! Legyen őszinte, meteorológiai ballon volt az a bizonyos lezuhant tárgy?

(Azt nem mertem nekiszegezni, hogy UFO volt-e)

Újabb zárkózott, sejtelmes tekintet, de végül határozott, ellentmondást nem tűrő válasz:

-     Nem meteorológiai ballon volt!

- GT -

Nem szívesen megyek látogatóba olyan családhoz, ahol állandóan veszekednek és nincs összetartás.

Nem szívesen megyek olyan országba, ahol etnikai harcok vannak vagy polgárháború dúl.

Nem szívesen látogatok meg olyan bolygót, ahol a népek egymást gyűlölik és öldöklik, ahol az emberiség szemetei képesek több milliárd társukat rettegésben tartani.

Inkább visszafordulok.

- GT -

Megbolondult az óránk. Egyszer csak minden átmenet nélkül 10 perccel többet mutatott. Egy hét múlva pedig minden beavatkozás nélkül visszaállt a rendes időre.

Eltűnt 10 perc az életünkből. Mi történt ez alatt az idő alatt? Lehet, hogy UFO szállt le és utasai elraboltak? Sőt az is lehet, hogy spermium-mintát vettek tőlem, és valószínűleg ezért nem ment úgy a múltkor…

Áhá! Most már értem! Most már érted, drágám?

- GT -

Azt hittük, hogy már mindent tudunk és most tessék itt van ez a mikrobiom. Úgy éltünk idáig, hogy fogalmunk sem volt ennek a 2 kg-nyi masszának a létezéséről, ami a belünkben és a testünk felszínén él. Ráadásul kiderült, hogy 150-szer annyi génjük van, mint az embernek és a jelentőségük abból is kitűnik, hogy egyes biológusok már bélagynak nevezik.

Hát hiányzott ez nekünk? Nem volt elég a természet számtalan bonyolult jelenségének a megismerése, vagyis a megismerés megpróbálása, ami rendre eredménytelen maradt, és amibe már-már kezdtünk belenyugodni? De, hogy még véletlenül se dőlhessünk kényelmesen hátra, megjelenik ez a mikrobiom és kezdhetjük az egészet elölről. És akkor hol van még a Világegyetem?

- GT -

Kedvehh Eltársak!

Kedvehh Barátaim!

Szehetehttel üdvöhzlöm Önöket hazánk fehhszabaduláshának ezehegyszáhharminc -kethedik éhhordulóján.

Nagy tihsztelehttel üdvöhzlöm kedvehh Szkhobehcin eltárshat, a nagy Szohjetunijó Tuhdományhos Akhadémiájáhnak ehlnökét ésh vahalamennyi kedvehh vendégheinket…

Dobi István, az Ehnöki Tahnács Ehnökének Ehnöke ehedethi beszédéből eherkilencszáhhetvehn köhnyékhén.

Bühkék lehettünkh ráh!