Szeretem a focimeccseket a tv-ben nézni és ehhez a sportcsatornák örvendetes szaporodása is hozzájárul. Az új magyar stadionokról nem is beszélve, lassan több lesz belőlük, mint csapat. Sebaj, menjünk a dolgok elébe, nem? Azt viszont nem tudom eldönteni, hogy azért kevés a lelátókon helyet foglaló szurkoló, mert a kelleténél több a stadion és nem tudják őket nézőkkel teletömni, vagy azért, mert hozzájuk képest kevés a csapatok száma, és esetleg a magas színvonal sem tudja az érdeklődést ébren tartani. Mindenesetre jól el lehet kendőzni a dolgokat, ha a kamerákat jó magasra helyezzük, pont úgy, hogy csak a zöld füves pálya látszódjon, az üres lelátók nélkül. De persze lehet, hogy némelyik együttes büntetésbe került és néhány mérkőzésen kénytelenek szurkolók nélkül bajnokit játszani. Ettől függetlenül játékosaink egy valamiben mégis hasonlítanak a legmenőbb spanyol, angol vagy német játékosokhoz. Ha játszani nem is, de köpködni már ugyanúgy tudnak. Annyi köpködést premier plánban még nem láttam, mint napjaink modern futballmeccsein és mindezt még óriás kijelzőkön közvetítve . Én úgy gondolom, hogy ezek joggal fognak a futballtörténelem legnagyobb pillanatai közé bekerülni.(Sajnos újabban néha egyéb testrészeikben is kotorásznak. Utoljára az óvodában csinálták ugyanezt a gyerekek, de az óvónéni mindig rájuk szólt, hogy ez nem illik.)  Megfigyeltem, hogy a köpések oka, ideje és erőssége teljesen rapszodikus. Ha sikerült a lövés, vagy ha nem sikerült, szabadrúgás vagy 11-es előtt és után, örömben és bánatban, előre kiszámíthatóan vagy meglepő, váratlan pillanatban. A játékosoktól már némelyik edző is átvette ezt a szép rituális szokást és nincs messze az az idő, amikor a partjelzők és a bírók is élnek a vélemény-nyilvánítás ezen egyértelmű eszközével. Én egyébként már otthon is kezdem bevezetni, olykor annyira együtt élek a mérkőzés légkörével. De, hogy kulturált legyek, egy vödröt helyeztem a tv elé, megkímélendő a szép szőnyegünket. Így, ha néha megfeledkezem magamról, akkor egy izgalmas pillanatban belecélzok és ha a feleségemnek szerencséje van, bele is találok. A nagy izgalomban persze néha előfordul, hogy mellé megy, de a mérkőzés végén mindig feltakarítok.  Ha beválik, mindezt tovább lehetne fejleszteni más sportágaknál is. Például a sakknál kezdeni, a néha unalmas közvetítésekbe egy kis izgalmat becsempészve. A mérkőzések végén legtöbbször megállapítom, hogy a játékosok kirobbenő formában voltak. Jutalmul vacsorára sampion gombás bajnokok libája volt, a desszert meg hortobágyi kilenclyukú palacsinta. A legjobbakat beíratták a híres Szamárképző Főiskolára. És akkor drágám, pont most akarsz elhagyni, amikor a legjobban szeretlek?! Na jó, akkor mostantól kevesebb mérkőzést nézek és a vödrözést is beszüntetem. Remélem, a házasságunk így már hamarosan rendbe jön és igyekezni fogok a töménytelen foci helyett dartsot meg sakkot nézni. Neked azért megmarad a hálószobában a kisebbik tévé, azon is ugyanazok a príma sorozatok mennek. Mondd, barátom, te már tudod, hogy még meddig fogsz  élni? Elvégre, már beléptél a nyolcadik X-be! Hát úgy nagyjából. Az orvos átnézte a leleteimet és e szerint max fél-egy év. Hát ez borzasztó! És te ezt ilyen könnyedén veszed? Tudsz jobbat? Kezdenék el siránkozni vagy jajveszékelni? Inkább annak örülök, hogy szeretetben, békében élhetek még ezen kis ideig is, abbahagyhatom a drága és fájdalmas kezeléseket, végre (majdnem) szabadon élhetem mindennapjaimat, nem kell minden tevékenységemet a kezelések terminusaihoz igazítanom. Azzal kezdem,hogy holnap reggel kipróbálom, milyen érzés kopasznak lenni és egy kis konyak segítségével bátorságot merítek, és nullás géppel nekiesek az amúgy sem túl dús hajamnak. Az erős fogyásom mellett így még kevesebben fognak felismerni és csak annak fogok köszönni, aki nekem szimpatikus. Bár néha már én sem ismerek magamra, ha a tükörbe nézek...A gyógyulásomhoz számtalan gyógymódot javasoltak, a legérdekesebb az a fajta tabletta volt, amitől lényegesen jobb lett volna a hangulatom ( "máma"), de felhívták a figyelmemet, hogy az alkalmazás során néha furcsán viselkednék. Így hát úgy döntöttem, hogy ezt mégsem próbálom ki, enélkül is elég furcsa dolgokat tudok néha művelni.